Már egy ideje motoszkál a gondolat a fejemben, hogy kéne nekünk egy játszószőnyeg, mert mint már korábban említettem Dani szórakoztatása nem ismer határokat. Körül is néztem először a webáruházakban, aztán az aukciós oldalakon, de rá kellett jönnöm, hogy ez igencsak drága mulatság. (Mint persze minden, ami a kis kölykökkel kapcsolatos...) A boltban újonnan kapható szőnyegek közül a legolcsóbb, amit találtam, hatezer forint volt. Ekkor kezdődött az agyalás: talán én is tudnék egyet csinálni... De mire beszerzek hozzá mindent: idő, pénz, és különben sem vagyunk még annyira mobilizálhatóak. És akkor szerdán, - amikor meglátogattuk Dorkát és az anyukáját Melcsit - kiderült, hogy ők kölcsön tudnak nekünk adni egyet. Nagyon-nagyon megörültünk, köszönjük Melcsi!! :) Jól éreztük magunkat, és a muffin is finom volt!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése