Diám ma fél éves! Fura dolog ez, még csak mint ha most bújt volna ki, és máris fél éves. Oltással "ünnepeltük" az eseményt. A tanácsadóban szépen megmérték minden paraméterét: közel 7 kg, és hozzá 68cm. Megitta a piszok drága rota vírus elleni oltást, az agyhártyagyuli ellenivel meg kipukkasztották a kis sonkáját. Volt nagy sírás-rívás. Dániel komolyan vette a feladatát, a vizsgáló asztal melletti fellépőn ácsorogva mormolta, hogy "semmi baj Dia, itt vagyok, meg itt van anya is". A doktornéni matricával jutalmazta őt.
Amúgy elég tré napunk volt ma. Általában vidám dolgokat írok a naplómba, de most ez kívánkozik ki.
Délelőtt Dani minden könyörgésemnek ellenállva kijelentette, hogy nem akar kimenni sétálni, pedig olyan szépen sütött a nap. Aztán a rendelőben tett látogatás után kihagyta a délutáni alvást (pedig próbáltam mindent úgy egyeztetni, hogy épp akkor érjünk haza, amikor esedékes a szieszta).
Na! mondom, ha már nem alszik, és Dia is felkelt, menjünk el bevásárolni, kong a hűtő. A fáradt Bogyókám hazafelé olyan ájultra aludta magát (10 perces út), hogy a garázsban összeesett a kocsi mellett. Kérleltem, hogy szedje össze magát, mert 2 alvó bébit nem tudok felvinni. Magához tért, hangyalépésben elértünk a lifthez, onnan az ajtóig még vagy 4 perc.... Már a hajamat téptem! És természetesen halálra sértődött. Minden jó, ha jó a vége: egy kis Bogyó és Babóca nézéstől, meg némi kölesgolyótól hipp-hopp elszállt a durci, és a fáradtság is nyomtalanul eltűnt. :)
És este hamar kidől....ugye???
VálaszTörlésnem :(
VálaszTörlés