ezért ebéd után (és alvás előtt) kisétáltunk a játszótérre. Kb. 5-6 celsius fok volt és sütött szépen a nap, ideális egy kis levegőzésre. Apa szorgalmasan pakolgatta Danit a csúszdára, megmásztuk a Kandó téri dombot, és mérleghintáztunk is.
2011. február 20., vasárnap
2011. február 11., péntek
Szó érte a ház elejét...
...hogy mostanában gyéren "gyarapodik" a blog. Nos ennek több oka is van: íme itt következik a mentegetőző monológ! Ááááá, nem!!
Sajnos Danikám megint beteg lett: láz, fülgyulladás, torokgyulladás, köhögés, orrfolyás. Szóval ilyenkor túlélő üzemmódba kapcsolunk, és a blogolás az ún. "kisebb gondom is nagyobb...". Tv-zés közben pl. elszenderedett 2,5 órára. Ilyesmi csak ilyenkor fordul elő.
Az elkerülhetetlen antibiotikum hatására Aprócska jól van, a tegnapi kontroll szerint a gyulladások is alig látszanak. Fura dolog viszont, hogy ilyenkor nem csak vírus költözik az ember fiába, hanem ördögék fiókája is. Az utóbbi napokban azzal próbált az őrületbe kergetni Picifiam, hogy a grafit ceruzát a konnektorba dugdosta, a szék segítségével az asztalra mászott, a nyomtatóból az összes papírt kicibálta, a szekrényből folyton folyvást ki kell ráncigálni a porszívót, valamint a félretett kinőtt ruhákat és nyafogni-nyafogni-nyafogni kell.... Szóval semmi esetre sem kell bűbájos kis gyermek módjára játszani a rendelkezésre álló állomány valamelyik darabjával, nem kell szépen rajzolgatni, se semmi hasonló, anyát megnyugtató tevékenységet folytatni. :) És közben főzzön, mosson, teregessen, takarítson, stb. az ember lánya. (Tudom, tudom, másnak is van gyereke, és megoldja... Én is azt teszem!)
A harisnyás zacskó kipakolását megörökítettem:
Az elkerülhetetlen antibiotikum hatására Aprócska jól van, a tegnapi kontroll szerint a gyulladások is alig látszanak. Fura dolog viszont, hogy ilyenkor nem csak vírus költözik az ember fiába, hanem ördögék fiókája is. Az utóbbi napokban azzal próbált az őrületbe kergetni Picifiam, hogy a grafit ceruzát a konnektorba dugdosta, a szék segítségével az asztalra mászott, a nyomtatóból az összes papírt kicibálta, a szekrényből folyton folyvást ki kell ráncigálni a porszívót, valamint a félretett kinőtt ruhákat és nyafogni-nyafogni-nyafogni kell.... Szóval semmi esetre sem kell bűbájos kis gyermek módjára játszani a rendelkezésre álló állomány valamelyik darabjával, nem kell szépen rajzolgatni, se semmi hasonló, anyát megnyugtató tevékenységet folytatni. :) És közben főzzön, mosson, teregessen, takarítson, stb. az ember lánya. (Tudom, tudom, másnak is van gyereke, és megoldja... Én is azt teszem!)
A harisnyás zacskó kipakolását megörökítettem:
2011. február 9., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)