Bevásárlás

Múlt hét óta már így intézzük... :) Semmi vesződés babakocsival!

(Ez itt egy Interspar reklámnak tűnik majd, de nem az a lényeg!!)

5 perc sétára

van a házunktól a Kandó téri játszótér. Amióta először hintázott Dani (208 naposan), azóta - ha az idő engedi - kimegyünk hintázni és füvet "nyűni". Most hétfőn is kimentünk, nagyon szupi volt...

Pünkösdi kerti munka

Nagypapinál Szigethalmon a 7végére felhalmozódott egy kis kerti munka, így odaszerveztem a családot (és Attit, bár már ő is családtag), hogy segítsünk, mert a papi fájós lábainak ez már nem való. Volt fűnyírás, ágmetszés, favágás stb. Danival való játék persze jó ürügy volt a "lógásra" :)

Dani segített apának a jól megérdemelt pihenésben:

Dédizés

Múlt hét pénteken meglátogattuk az egyik dédit (én nagymamám), tegnap pedig a másik kettőt (Balázs nagymamái). Még nincs pontosan elrendezve, hogy is fogjuk hívni a dédiket, de majd kitaláljuk. Mert például az én nagymamám Erzsimama, de az "Erzsidédi", vagy az "Erzsi dédimama" nem hangzik számomra valami kedvezően. Szóval erre majd még alszunk párat. :)

Borimamától ezúton kérünk elnézést, mert ott nem kattintottunk 1 képet sem, de mindenképp említeni szeretném, hogy finomat ebédeltünk nála, és jót mókáztunk Danival a szőnyegen, amíg Balázs számítógépet bütykölt (mi mást csinált volna, hihi). És kaptunk a hosszú hazavezető útra sütit :)

Ezután látogattuk meg Balázs másik nagymamáját (Icamamát), nála kanapén ugrándozás volt, és egy kellemes másfél órás szunya, ami alatt a felnőttek jól elbeszélgettek.

Megint "Dorkáztunk"

Múlt hét kedden voltunk Melcsiéknél, nagy party-t csaptunk Dorkával a szőnyegen... :) Volt mindenféle vidámkodás, pl.:

Aztán előfordul a magunk fajta babáknál, hogy bizonyos időközönként megéhezünk, ekkor megpróbálunk türelmesen várni a megérdemelt falatokra.

Alvás után pedig jöhetett egy kis játék.

Ha már kibújt, ápolni kell!! :)

Dani fogat mos...

Hinta-palinta

Ma Balázs egész korán hazaérkezett a munkából, így az egész család (minden két- és négylábú) leruccant még egy kis sétára Dani fürdetése előtt. Azon tanakodtunk, vajon mikor időszerű kipróbálni... Arra jutottunk, hogy most! :)

Pancsi

És álljon itt egy kis összeállítás a legújabb fürdős képekből, csak mert imádom... :)

Rolival

találkoztunk szerdán. De most olyan igaziból... Már pocaklakóként is találkoztak a kis srácok, csak valószínűleg erről ők nem tudnak. Együtt jártunk Roli anyukájával, Enikővel kismama tornára. Én csak "bálna tornának" hívtam mindig is. Kicsit mindig úgy éreztem, főleg az utolsó hetekben, hogy vergődünk ott a szőnyegen, mint egy partra vetett bálna. Azért szerettem a tornát. Azóta sokat sétáltunk együtt, de a kölykök valamelyike általában biztos aludt, jobb esetben mindkettő. Ezúttal meglátogattuk Rolit, és anyukáját Enikőt, és a kanapén meg a földön parádéztunk mindannyian. Dani úgy beindult, hogy alig győztem megakadályozni, hogy a függönyt, illetve a terítőt tépje adott helyeikről. Roli egyenlőre komótosan, hason fekve figyelte az eseményeket. Jól megnézte magának, hogy kell zsiványkodni. Roli és Dani között 5 hét van, így már Enikőéknek sincs sok hátra az "egy helyben maradós" korszak végéig. Most legalább látták mire készüljenek... :)

A mókázásban mindketten kifáradtak, így volt közös alvás, aztán ettünk Roli hiper-szuper etetőszékéből, mászott Dani asztal alatt és én még ebédet (és kávét) is kaptam. Nagyon jól éreztük magunkat, köszönjük szépen!

Elmaradt történetek...

Mostanában olyan sok minden történt, hogy képileg ugyan mindent próbálok megörökíteni, de a beszámolás elmaradt. Most igyekszem kis "szösszenetekben" bemutatni, miről van szó.

ANYÁK NAPJA

Május első szombatján tartottunk egy kis kibővített anyák napját a családdal. Összevontuk Lackó és az én szülinapomat az édesanyák ünneplésével. Szigethalmot választottuk helyszínül, így rendezhettünk újfent egy nagy "plédelést" Daninak nagybácsival, dédikkel, nagyszülőkkel, szülőkkel és Kiflivel. A dédik is ízületeket nem kímélve csúsztak másztak a földön, nagyon élvezték.

NYAKPÁRNA
Pár hete egy kellemes (fél)délutánt töltöttünk a Népligetben Katival és Cecivel (kollégák a munkahelyemről). Sajnos nagyot hibáztam, nem volt nálam a fényképező gépem, így sajnos csak képek nélkül tudom elmondani, hogy jól éreztük magunkat. Ismét letelepedtünk a fűbe a zöld pléddel és így mókáztunk. Kicsit sétáltunk is, láttunk mókust, uzsonnáztunk is, aztán uzsgyi haza fürdeni.
Katitól kapott Dani egy vicces kis nyakpárnát, amivel egész kitartóan eljátszadozott egyik este.

LABDA
Elkészült az első általam kreált játék Daninak. Varrtam neki egy labdát... Finom bébi plüss borítású, vidám színű és az alábbi "extrákkal" rendelkezik:

1. mivel Dani keze még aprócska, és a labda átmérője 10-12 cm, varrtam rá fogókát.
2. a címke jó móka, minden játékon a legjobb rész, így ezt is varrtam rá.
3. belsejében kindertojásba rejtett zörgő van.

És egy kis videó, ahogy nagy kegyesen mégis játszik vele egy kicsit a kedvemért... :) (Katt!!)

Fogas kérdés

Ezt az eseményt sajnos nem tudom képi dokumentációval ellátni, de hírül adjuk a nagy világnak, hogy alul kificcent két kis fogunk!! (3 nappal ezelőtt) Bájos kis gombostűfej nagyságú fehér újdonság Dani szájában.

Később majd, ha már olyan nagy lesz, hogy kilátszik kacagás közben pótolom a képeket...

Hordozóból etetőszékbe

A 7végén nagyiék elsuvickolták a kölcsön kapott etetőszéket, és a szárítás után Dani azonnal ki is próbálhatta. Az egyenlőre még kaja nélküli tesztelés sikeresnek bizonyult, nagyon tetszett neki, széles mosollyal csapkodta a tálcát.

A tesztelést követte az éles üzemmód. Otthon már evéssel egybekötött igazi "etetőszékezés" következett. Bevallom, a kis hadonászó kezecskék nekem egyenlőre útban voltak, de majd összeszokunk. Én rutint szerzek maszatolásmentes evészetben, Dani meg előbb vagy utóbb úgyis átveszi az uralmat, és maga lapátolja be a hamit.

Áll a Dani, áll

A "182 nap" című bejegyzés napját követően (azaz fél évesen és 1 naposan) Dani megpróbálkozott a felállással. Balázzsal arra gondoltunk, hogy ez biztos csak véletlen sikerült így, 183 naposan még nem szoktak állni a gyerkőcök. Attól a naptól kezdve szorgalmasan próbálgatja, gyakorolja az álldigálás tudományát, és mostanra (közel két hét alatt) olyan ügyesen csinálja, hogy hosszú másodperceket álldogál. A hálós utazóágyában is sikerült a mutatvány, pedig nem igen van miben megkapaszkodni. Ha akad bármi, amiben meg lehet támaszkodni, most már pikk-pakk feláll minden különösebb erőlködés nélkül. Lássátok hát ügyes kisfiamat :)